Robotok kora

Mihez kezdunk, ha az algoritmusok kepesek lesznek elvegezni a munkankat? Miert egyre megfizethetetlenebb a jo egeszsegugyi ellatas es oktatas? Miert kellene minden orszagban bevezetni a garantalt alapjovedelmet? A negyedik ipari forradalom gyokeres atalakulast hoz a munkaeropiacon is. Az okosrobotok, a tanulo algoritmusok es a mesterseges intelligencia altalanos terjedese nemcsak a gyartosor mellett allok, de az egyetemi vegzettseguek allasait is fenyegeti. Ha nem keszulunk fel minderre, a kozeposztaly fokozatosan eltunik, a jovedelemegyenlotlenseg pedig drasztikus mereteket olt. Mivel a munkavallalok egyben fogyasztok is, a piacgazdasag a ma ismert formajaban hamarosan fenntarthatatlan lesz. A Robotok korabol kepet kapunk arrol, hogy mire szamithatunk a mesterseges intelligencia , a robotika, a es az infokommunikacios technologiak, a 3D-nyomtatas vagy az onvezeto jarmuvek rohamos fejlodeset kovetoen. Megtudjuk, miert nem mukodnek a gepek terhoditasara adott hagyomanyos megoldasok - mint peldaul az ujabb kepzettsegek es tudas megszerzese. Martin Ford jovokutato celja nemcsak az, hogy felnyissa a politikai donteshozok, a tudosok, a munkaltatok es a hetkoznapi emberek szemet, de megoldasi strategiak alkalmazasat is surgeti. Henry Ford legidosebb unokaja, a legifjabb Henry Ford es Walter Reuther, az amerikai autoipari dolgozok szakszervezetenek legendas vezetoje gyarlatogatason volt egy nemregiben automatizalt autogyarban, amikor a Ford Motor Company elnok-vezerigazgatoja ezzel a gunyos kerdessel fordult Reutherhez: Walter! Hogy fogod ravenni ezeket a robotokat arra, hogy szakszervezeti tagdijat fizessenek? Mire Reuther igy valaszolt: Henry! Es te hogy fogod ravenni oket, hogy autot vegyenek toled?"e;